A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt – jelentette ki a miniszteri biztos.
Hamis mítosz a Liget túlterheltsége – állítja Baán László miniszteri biztos, aki biztos abban, hogy hosszú távon gazdasági szempontból is megtérül az eddig 250 milliárdos befektetés. Azt is biztosra veszi, hogy a beruházás nem áll meg, a Nemzeti Galéria is megépül. Úgy véli, a főváros pusztán politikai okokból támadja hamis zöld érvekkel a projektet – írja a Baán Lászlóval készített interjúban a HVG.
A miniszteri biztos elmondta az interjúban: „az, hogy jelenleg egyszerre láthatók a Szépművészetiben Hieronymus Bosch és Henri Matisse művészetét átfogóan bemutató tárlatok, tervezett volt.
Ilyen együttállás nemhogy nálunk, de sehol a világon nem volt még és valószínűleg nem is lesz soha.
Ez a két óriási jelentőségű életmű létünk két teljesen különböző megközelítését mutatja be. Amíg Bosch az emberiség sötétebbik oldalát veszi górcső alá, addig Matisse a fény és az életöröm mestere. Ezek mellett idén volt még egy kiemelkedően fontos Cézanne-bemutatónk (Cézanne-tól Malevicsig címmel), ősszel nyílik majd az El Greco-kiállítás, a Nemzeti Galériában pedig tavaly, a második félévben volt az átfogó Gerhard Richter-tárlat. Ezt a sorozatot alapvetően így terveztük, egyedül a Cézanne volt az, amit korábban akartunk megnyitni, csak a pandémia miatt csúszott.”
Baán László hozzátette,
„az egyik leglátogatottabb kiállítás lesz a Szépmű történetében, már több mint kétszázezren jöttek el eddig megtekinteni.
A közvetlen költségek ilyen látogatószámnál már nagyjából megtérülnek, de maga a múzeumi alapműködés – nemcsak nálunk, de bárhol másutt Európában – állami támogatás nélkül fenntarthatatlan lenne.” – tette hozzá.
Emellett a miniszteri biztos megjegyezte: „most tavasszal semmivel sem kevésbé döntöttek a választók a Ligetről, mint a 2019-es önkormányzati választásokon, amelynek eredményére, mint felhatalmazásra folyamatosan hivatkozott a fővárosi vezetés a Liget-projektet akadályozó fellépései esetén. Az emberek természetesen soha nem egy konkrét ügyről szavaznak, sem a helyi, sem az országos választásokon, hanem versengő politikai ajánlati csomagok közül választanak. Ezekben a „csomagokban” 2019-ben és 2022-ben is, mindkét oldalon látható helyen, stratégiai vállalásként szerepelt a Liget-projekthez, Magyarország száz éve legnagyobb kulturális fejlesztéséhez való viszony.
„A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt. Nem azért, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány fel fogja építeni az Új Nemzeti Galériát. Hanem pont fordítva:
azért mondta, hogy fel fogja építeni, mert az emberek láthatóan egyöntetű tetszéssel fogadták azt, ami eddig megvalósult.”
Kiemelte továbbá, hogy: „a főváros 2019-ben megválasztott új vezetése hivatalba lépése óta, a kormányoldal erre vonatkozó többszöri javaslatát elutasítva, semmiféle tárgyalásra nem volt hajlandó a Liget projektről – tehát mivel nem voltak tárgyalások, nem lehetett egyetlen javaslatukat sem lesöpörni az asztalról” – tette hozzá.
Baán kifejtette: „A projektet legharsányabban ellenző politikusok, jelesül a jelenlegi fővárosi vezetés évekig úgy gondolta, hogy ezzel a nettó politikai termékkel, a Városliget úgynevezett „védelmével”, vagyis a Liget-projekt folyamatos gyalázásával megütötte a főnyereményt: egy érzelmileg és morálisan is jól hangzó témával erősítheti a saját táborát, s legfőképp olcsón, bármiféle valós, saját teljesítmény nélkül bizonyíthatja a zöldnél is zöldebb elkötelezettségét. Ez a politikai kalkuláció éveken keresztül biztos szerzett is híveket, csak azzal nem számolt, hogy végül majd szembejön a valóság – s a megújított Liget-részeket látva a saját híveik fogják megkérdezni, hogy miért is hazudtak nekünk, hol van itt a tönkretétel és pusztulás?”
Arról is beszélt a főigazgató: „A Liget tényleges környezeti túlterhelésének legfőbb tényezője egyébként a rajta a Kós Károly sétányon keresztül zúduló, napi akár 10–15 ezres autóforgalom. Ha a főváros nem pusztán zöldarcoskodna és szimpla politikai haszonszerzésből foglalkozna a ligetvédelemmel, akkor már réges-rég lezárta volna a Kós Károly utat és a Hungária úti felüljáróról oda vezető le-, illetve felhajtókat. Ehhez nem kell semmiféle pénz vagy kormányzati döntés – ezt csakis a főváros tudja és tudta volna eddig is bármikor, egyetlen nap alatt megtenni, ha csak tizedannyira szívén viselné a Városliget sorsát, mint amennyire ezt magáról mutatni szereti.”
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
Az Iron Lady becenévre hallgató világklasszis úszó a visszavonulása óta először szólalt meg. Az interjúban többek között arról is beszélt, hogy ha a meglévő tudásával visszamehetne tizenöt éves korába, mindent teljesen másként csinálna, és akkor most valószínűleg sokkal sikeresebb pályafutást tudhatna maga mögött.
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Egyre több sajtóorgánum számol be arról, hogy 2025-ben a Szentatya látogatást tehet a háború sújtotta országban.
Az ukrán elnök különleges meghívásban részesült.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Háfra Noémi egy interjúban bevallotta, fel akart hagyni a kézilabdázással.
Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát a jelenleg Cipruson dolgozó egykori válogatott labdarúgó, Horváth Ferenc, aki egy interjúban többek között arról beszélt, hogy „zsigeri szinten utasítják el a magyar edzőket”.
